Álmodnak-e a melegek rózsaszín bárányokkal?

« Magánügy-e a melegség? Boldog karácsonyt! »

A melegségem az én ügyem!

Az előző bejegyzésemmel feltéptem néhány - általam szélsőségesnek tartott - gondolatot, és nem várt reakciót, vagy inkább indulatot váltottam ki a melegek egy részéből.

Boldog vagyok úgy, hogy egyenlő vagyok minden emberrel, hogy nincsenek plusz jogaim. Van életem, barátom. Együtt élek vele. Jelen pillanatban sem előnyét sem hátrányát nem tapasztalom annak, hogy meleg vagyok. Kapok orvosi ellátást, van munkám, tanulhatok, ha akarok. Sőt, a társadalom megbecsült tagja vagyok. És nem hazudok senkinek, csak épp nem mondom el mindenkinek az újságárus nénitől kezdve a főnökömig senkinek. Egyetlen dolog miatt: mert semmi köze hozzá! Attól nem lesz több a fizetésem, nem lesz 10 oldallal több az újságomban. Nem változik meg az életem, ha nem tudják.

Ellenben igen, ha megtudják, lehet, hogy hátrányok érnek. Hogy majd nem kedvelnek. De ez az ő döntésük lesz, ahogy az enyém az volt, hogy felvállaltam. Nem kényszeríthetem rájuk, hogy kedveljenek, csak mert egy törvény kimondja. Joguk van utálniuk, ha nekem jogom van hangoztatni a homoszexualitásomat. Minden az egyén döntése.

Had éljem már az életemet méltósággal, tartással és nyugalomban! Aki viszont igényli a folytonos konfrontációt az ne Magyarországon verje a földbe a fenekét, ahol a rendőrség 5 kordont húz egy nyugalmas és gyáva felvonulás köré és 8 km-t kerültet velük, csak hogy egy karcolás se essen rajtuk! Nem én vagyok a gyáva, hanem azok, akik felvállalják a melegségüket, mert úgy néznek ki, mett úgy viselkednek, s közben a fél szemük ott csüng a környezetet pásztázva, hogy vannak-e rendőrök, akik majd megvédik, ha repül a tégla. 40-50 éve a travik kivonultak és összecsaptak a rendőrökkel, a szélsőségesekkel, mert igazi férfiak voltak, és igazi jogokért harcoltak. Ma már csak a mázt akarjuk felkenni a tortára, ami olyan édes, hogy hányni kell tőle.

És Magyarországon a jelenlegi társadalom ellenségképet lát mindenkiben. Sajnálom, hogy ezt kell mondani, de racionális érv: aki a szocializmusban szocializálódott, az sokkal inkább intoleráns és ellenséges. Nekem pedig nincs szükségem erre. Nem akarok belefolyni a melegségembe. Elég volt saját magamnak elfogadnom huszonkét-három évesen, miért kelljen még elfogadtatnom mással is?

Nem kell tennünk minden áron valamit, csak azért, hogy elmondhassuk, hogy tettünk valamit. Néha elég csak egyszerűen élni az életünket.

Ha valaki ezt képtelen tiszteletben tartani, gyávának és a melegek árulójának tart, hát tegye. Annak csak azt tudom mondani, hogy pontosan ugyan olyan, mint azok, akik ellen harcol.

Maxen | 2011. dec. 13. 21:44 14 komment


Eddig 14 komment érkezett ()

Mondj valamit

Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.