Nem nagyon megy nekem ez a karácsonyfa állítás. Pupákkal a fővárosban állítottuk fel az igazi, szép nordmann fenyőnket. Egy spakli bánta, és egy kés is megsínylette, de legalább egyenesen áll! A dőlésszöge ugyan hagy kivetni valót maga után, de azt korrigálja a sarok, ahová beállítottuk.
Csütörtökön meg is ejtettük az ajándékozást. Részemről igazi meglepetés volt. Pupák viszont kitalálta, mit kap, de így is örült.
Itthon a faállítás nem volt zökkenőmentes. Egy igazi fával még csak el bánok, de mióta a szüleim átálltak a műfenyőre, nem díszítettem, mindig az öcsémé maradt ez a harci feladat. Meg is lett az eredménye: össze-vissza álló ágak, sefüle-sefarka díszítés. De legalább mindenkit megleptem ajándékkal, még a középső öcsémet is, akivel amúgy nem ajándékozzuk egymást!
4 nap vidéken. Unalom, csirkék és unalom. Nem rajongok vidékért. Nincs nyüzsgés - igazából semmi élet nincs, csak az éjszakai misén, azt viszont hanyagoltam.
Ellenben sokat beszélgettem nagyszüleimmel, dédnagymamámmal és a szüleimmel. A két öcsémmel viszont úgy ugrattuk egymást, hogy édesanyám már nem tudta, sírjon, vagy nevessen.
Lassan mind a két öcsém önállósodik, de főzni és mosni még egyik se tud magára. Inkább csak felnőnek. Különös ezt látni. A kisebbik öcsém már nagyobb nálam is. Hivatalosan is a középmezőnybe tartozom ezzel. És nem csak ők, de a ház is, mindig változtatnak valamin. Néha az az érzésem, hogy én már csak nagyon szívélyesen fogadott vendég vagyok. De ez érthető is, hisz berendezkedtem a fővárosban, ott élek.
Holnap utazom vissza. Addig még körbejárom a megyeszékhelyet. Megnézem, mi változott fél év alatt, hogy utoljára itt jártam - mi történt abban a 3 évben, mióta elköltöztem Budapestre. Hisz lassan 3 éve, hogy a fővároshoz kötnek a mindennapjaim. Ez az én önállóságomnak a kialakulása volt. Kis zöldfülüből nagy zöldfülű lettem. Egy részem komoly, kitartó és önálló, egy másik részem viszont örök kisfiú.
Szeretem az életemet, hisz tudatosan formálom! Szeretem a karácsonyt! Ekkor minden olyan lágy, meleg, kellemes, boldog és mosolygós!
Boldog karácsonyt mindenkinek! Élvezzétek ki minden percét, hisz egy évet kell rá várni! =)
xoxo Maxen
)
@chris: neeem, ez csak szimbolikus :P
Ha Harry Potterben mondta ezt a francia csaj :P
jaj, de kis édes...:P szimbolikus:-))))
Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
csirkék???
egy csibefarmon laktok? tök jó:D